A’ Gutta-ütésnek mind eredete, természete ‘s okai ugyan tsak azok, a’ mellyeket oda-fel a’ tag Elesésében elöszámláltam: Tsak annyiban külömböznek, hogy ez az egész testet, imez pedig valamellyik bizonyos bizonyos részt fogja-el.
Mivel e’ nyavalya igen nagy, hamar elvégzi az embert; azért siettetiis a segítséget. E nyavalyában mihelyt megesik, mindjárt rázni és ingatni kell erősen a’ beteget: dörgöllyék erősen kezeit, lábait, és mindjárt jó idejében a’ gyengébb részen a’ mediát vágják-meg, nem kell sok vért venni, tsak szintén hogy a’ vér jobb mozgást vehessen magának (…). Ha igen öreg, erötlen, nem kell eret vágatni; ha nem tsinállyanak jó erős évö tsapot, mellyet Suppositoriumnakis hínak, Mézből, Szappanból, Aloéból, és Sóból: ezeket öszve főzvén, tegyék bé a’ vég-bélbe, hogy alá felé szíjja a’ materiát; (…)
A’ mi a’ Diétát illeti, szükség hogy szüntelen melegben tartsa magát Télben Nyárban; mivel e nyavalyát semmi hamarébb meg nem újíttya, mint a’ hideg. Keveset egyék, mennyit a’ gyenge gyomor megbirjon; az pedig légyen könnyü emésztő, Sállya, Majoránna, Rosmarin, Isóp, Tsombord hasznosok az ételben. A’ Mustár mindennapi légyen. Borral, hanemha vízzel elegyíti, ne éllyen; jobb a’…
