Napraforgó olaj

A napraforgó őshazája Valahol Nebraska és Mexikó között található. Európai megjelenését a spanyoloknak köszönhetjük, sokáig csak dísznövényként használták.

Eleinte a bőr- és gyapjúfeldolgozásban használták. Étkezési célokra csak a 19. század eleje óta veszik igénybe, de eleinte igen korlátozottan. A 20. század elején az olaj többségéből szappant főztek vagy festéket gyártottak, élelmezési felhasználása az 1940-es években vált tömegessé. Korunkban nagyobbrészt étolajként hasznosítjuk, de a margarin és a szappan gyártásának is fontos alapanyaga.

A napraforgóolaj fajtái

A napraforgóolaj a napraforgó növény magjából, hideg vagy meleg (finomítás) eljárással nyert növényi zsiradék. Halványsárga színét (csekély) karotin tartalmának köszönheti.

A hidegen sajtolt olajak használata főzésnél lényegesen egészségesebb, mint a finomított olajoké, több hasznos tápanyagot tartalmaznak, de csak, ha hőkezelés nélkül fogyasztjuk őket. Ha elkezdjük ezeket hevíteni, a bennük levő egészséges anyagok összetétele megváltozik.

Míg a finomított étolaj jellemzően sütéshez, főzéshez ajánlott, addig a hidegen sajtoltat nyers salátákhoz, mártásokhoz keverjük, hevítés nélkül. Ha finomított olajat használunk, vigyázzunk, hogy sütésnél az étolajat ne forrósítsuk túl, és a sütés időtartama is a lehető legrövidebb legyen, így tudjuk minimalizálni a káros anyagok képződését.

A napraforgóolaj felhasználása

Értelemszerűen a zsírokban oldódó vitaminok vivőanyaga, így jelentős az E-vitamin és A-vitamin-tartalma – 2 evőkanál napraforgóolaj elfogyasztása fedezi a napi E-vitamin szükségletet. Emellett sok benne a a sejtanyagcserében oly fontos szerepet betöltő lecitin (amely csökkenti például a koleszterinszintet), ugyancsak sok a fehérje, globulin, palmitin, sztearin, lignocerin és arginin. Nem meglepő, hogy jó eredményt lehet elérni vele a daganatok megelőzésében, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kezelésben. Nagy mennyiségben való fogyasztása esetén azonban előfordulhat néhány mellékhatás is: növekedhet az inzulin vagy vércukor szint, és növekedhet az érszűkület kialakulásának kockázata azoknál, akiknek kettes típusú cukorbetegségük van; ugyanakkor mivel magas az omega-6 zsírsav tartalma, a napraforgóolaj túlzott fogyasztása a mellrák kialakulásához vezethet a menopauza utáni nőknél.

A napraforgóolaj kiválóan alkalmas főzésre, valamint húsok, halak, zöldségek sütésére.

Jól harmonizál nyers és párolt zöldségekhez (különösen cékla, retek, répa, lencse, kukorica, paprika, párolt káposzta stb.), saláták (leveles, pl. jégsaláta) és  vegetáriánus ételek készítéséhez (spenót, padlizsán, tök, csicseriborsó stb), de kiváló szószok, levesek, majonézek (krémlevesek,  tartármártás) ízesítéséhez egyaránt.

Finom illata, jellegzetes ízt kölcsönöz hétköznapi és magyaros ételeinknek is. Használjuk sült- és rántott hús sütéséhez (baromfi, mangalica), készítsünk vele hagyományos módon pörköltet vagy a rántást a főzelékbe

Amit azonban nem árt szem előtt tartani, hogy hevítés során megváltozik az étolaj szerkezete, és a zsírsavak egy része transzzsírokká alakul át, amelyek egészségkárosító hatása közismert tény ma már. 180 fok fölött ez biztosan így van, a füstölés például ezt a folyamatot jelzi. Éppen ezért három dolgot kell szem előtt tartani: az olaj minőségét, a sütés időtartamát, és azt, hogy hányszor használtuk már az adott olajat. Utóbbi az egyik legfontosabb kérdés. Sokan (a spórolás szempontjából érthető módon) sütés után leszűrik a használt olajat, hogy legközelebb is fel tudják használni. A többszörös hevítés azonban nagyobb mennyiségű káros anyagot eredményez.

A napraforgóolaj egyedi jellemzői

A napraforgómag 35–60 % zsírsavat tartalmaz; ezek 65-70%-a többszörösen telítetlen. Energiatartalma 29,3–39,8 kJ/g.

1 evőkanál (10 gramm) napraforgóolajban:
Energia: 90 kcal
Fehérje: 0.0 gramm
Zsír: 10.0 gramm
Szénhidrát: 0.0 gramm
Rost: 0.0 gramm

---